Kutat�inknak m�r a projekt kezdet�n siker�lt megfogniuk a cs�kos sz�cskeeg�r els� �l� p�ld�ny�t. Jellemz�, hogy Magyarorsz�gon sz�cskeeg�r utolj�ra 1926-ban ker�lt el�. M�ra elnyerte a Magyarorsz�g legritk�bb eml�sfaja titulust, tekintve, hogy az orsz�g egyetlen pontj�n fordul el�, amely egyben a vil�g�llom�nynak is tekinthet�. A projekt sor�n 60 p�ld�ny sz�cskeegeret fogtunk, �gy lehet�s�g ny�lt �l�hely ig�nyeinek megismer�s�re is. �rdekess�g, hogy a kihal�st�l vesz�lyeztetett sz�cskeeg�r a bog�ncsos gyomt�rsul�sban �rzi mag�t j�l. A kutat�s h�rom �ve alatt vizsg�ltuk a faj elterjed�s�t a Borsodi Mez�s�g T�jv�delmi K�rzetben, valamint elemezt�k popul�ci�dinamik�j�t �s az �l�hely�n megtal�lhat� kiseml�sk�z�ss�g szerkezet�t. �kol�giai eredm�nyek gyakorlati �sszefoglal�sak�nt 2009-ben elk�sz�l a „Sz�cskeeg�r fajmeg�rz�si program” jav�tott v�ltozata, valamint a sz�cskeeg�r meg�rz�se beker�lt a Borsodi Mez�s�g TK term�szetv�delmi kezel�si terv�be is. Vizsg�lataink morfometriai �s genetikai eredm�nyei bizony�tott�k a haz�nkban �l�, jelenleg alfajk�nt elk�l�n�tett sz�cskeeg�r �n�ll� faji st�tusz�t. Genetikai eredm�nyeink csal�d szinten is v�ltoz�st hozhatnak a sz�cskeegerek rendszertan�ban. Morfometriai eredm�nyeink r�mutattak, hogy Lengyelorsz�g ter�let�n egy eddig ismeretlen, �j Sicista alfaj (faj?) �l. A projekt keret�n bel�l foglalkoztunk a h�zi eg�r �s a g�z�eg�r, valamint a h�rom erdeieg�r faj koponyam�retek alapj�n t�rt�n� elk�l�n�t�s�vel is.